A településen 34 kőből épült műemlék jellegű épület található, melyek 1994-ben rendeletileg helyi védelem alá lettek helyezve.
A műemlékjellegű épületek közül kiemelnénk a 2004-ben nyílt Községi Emlékházat, mely sok szép régi látnivalóval, használati tárgyakkal, fotókiállítással, vadászati trófea bemutatással és a Hajnóczy cseppkőbarlang feltárásának felvételeivel rendelkezik. Az udvaron kemence, gazdasági eszközök, szerszámok tekinthetők meg.
A faluban a római katolikus templom műemléki oltalom alatt áll. A templom 1776-tól 1779-ig épült copf stílusban Eszterházy Károly egri püspök által Fellner Jakab tervei szerint. Fellner Jakabot tartják a késő barokk építészet legkiválóbb hazai mesterének. Nevéhez fűződik még Egerben az 1763-69 között felépült érseki palota és az 1774-76 között megépült nagypréposti palota is. Az oltárkép Kracker János Lukács festő alkotása.
A református templom 1825-1828 között épült. Maga a református egyház 1783-ban alakult. A jelenlegi református templom 1827-ben készült el, még torony nélkül. Az ácsmunkát, ma is látható, restaurált kazettás mennyezetet nagyvisnyói mesterek készítették.
A községtől délre kb. 1,5-2 kilométer távolságban két helyen sorakoznak a riolittufába vájt borospincék: az Alsóhegyi, közismertebb nevén „Felső” pincesoron, valamint a Baglyosi műemlék védettségű pincék a közismertebb nevén "Alsó" pincesoron.
A község felett emelkedő Hódos ormára egy különös természeti képződmény, a Patkó-szikla vonzza tekintetünket. A mintegy 100 méter átmérőjű, körbe foglalható sziklás képződmény a népi legenda szerint Szent László király lovának patkónyomát őrzi.
A Hór-patak völgyében található Suba-lyuk ősember-barlangot 1934-ben fedezték fel. A Suba-lyuk Múzeum Cserépfaluban tekinthető meg.
A Hór-patak völgyében található Suba-lyuk ősember-barlangot 1934-ben fedezték fel. A Suba-lyuk Múzeum Cserépfaluban tekinthető meg.
Az Ódorvár-ról szép kilátás nyílik a Bükk hegységre.