Kirándulási lehetőségek autóval, motorral               << vissza


Bükkaljától a Tisza-tóig - Kirándulások Mezőkövesd térségben
A Dél-Borsodi Kistérség két megye - Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén - határán a Bükk-hegység és az Alföld találkozásánál fekszik. A Dél-Bükk több mint hatszáz méteres hegycsúcsaitól, a lágy lankákon, szőlődombokon át, le egészen a Borsodi Mezőség pusztájáig változatos tájkép, barátságos falvak, természeti és kulturális látnivalókban gazdag táj várja a felfedezőket. Az Odor-hegy csúcsáról tiszta időben szabad szemmel is ellátni a Tisza ezüstös csíkjáig. Ezt az ember léptékű vidéket, hagyományait hűen ápoló emberek barátságát és vendéglátását kínáljuk Önöknek. A térség központja, egyben a Matyóföld szíve: Mezőkövesd. Itt érdemes tábort verni kempingben, vendégháznál, vagy akár a három-négycsillagos hotelek, panziók valamelyikében. Bázisunkról kiindulva csillagtúrák keretében is bejárhatjuk - gyalog, kerékpárral, vagy gépkocsival - a környéket. Jó tudni azt is, hogy a környék legtöbb településén falusi vendégfogadók is marasztalják éjszakára a kirándulókat.
Tegyünk egy körtúrát! Induljunk el először a 3-as számú főúttól észak felé, Bükkaljára! A legtávolabbi település is csak alig több, mint 20 km.

Szomolya
A rövidszárú, ropogós, fekete cseresznye hazája. A Dél-Bükk jellegzetes "építményei" a könnyen megmunkálható mésztufába vájt, általában két helyiségből álló barlanglakások. Kialakításuk lépcsőt nem igényelt lakáson belül. Persze van kivétel is, például Szomolyán az egyik módosabb portán csigalépcső vezet fel a felső szint helyiségeibe. Kezdetben első sorban nem a legszegényebbek költöztek a barlanglakásokba. Először a Bükkaljai Borvidék borait hordókban érlelő pincék mellé kezdték a lakóhelyiségeket kifaragni tufából, mivel úgyis gyakran időztek itt gazdáik. Az olcsó "építőanyag" aztán a települések szegényeit is elcsalogatta a hegyoldalakra. A barlanglakásos tájház udvara a Cseresznyefesztivál egyik helyszíne. A Dél-Bükk másik jellegzetessége a titokzatos - természet és emberkéz formálta - kaptárkövek. A környezetéből kiemelkedő, anyagában keményebb riolittufa kúpokat titokzatos kőfülkék borítanak, amit vélhetően XI.-XIV. század közötti őseink faraghattak. A legelterjedtebb feltételezések szerint ezek méhkaptárak, vagy kultikus, bálvány szobrok elhelyezésére szolgáltak. A térség legtöbb ilyen sziklacsoportja és a legnagyobb is (Királyszéke 15 m magas) a falu határában található. Felkeresésre érdemes a templom és szomszédságában a Fazekasház is. A környéke gazdag kellemes kirándulóhelyekben.

Bogács
A település legfőbb vonzereje az erdő borította dombok közt létesült termálvizes fürdő. Nemcsak melegvizes medencék vannak, hanem uszoda- és gyermek medence is rendelkezésre állnak a szépen parkosított, füves területen. Gyógykezeléseket biztosítanak a beutaltak számára. A település feletti dombon a kilátóból gyönyörködni lehet a déli Bükk hegyeiben és a Cserépfalu panorámájában. Megtekintésre érdemes a község legrégibb háza, a tájház (1863), a Lepke Múzeum és a XIII. századi, Szent Márton nevét viselő római katolikus templom. Jelzett utakon túrák tehetők Szomolyára vagy Cserépváraljára, ahol többek között a titokzatos kaptárköveket fedezhetjük fel. Ezekből Bogács térségében is akad néhány. A horgászok napijegyet is válthatnak a település határában lévő horgásztóra. A Cserépi úton számos borospince és vendéglő marasztalja az éhes, szomjas kirándulókat. Igazi üdülőhely.

Cserépfalu
A Bükki Nemzeti Park határán fekvő falu egyre népszerűbb a falusi turizmust kedvelők körében. A település látképét meghatározza az 54 méter magas, neogót stílusban épült református templom, melynek ú.n. Mózes széke 250 éves. Másik meghatározó épület a Berezdtető érdekes, a kaptárkövek ihlette Millenniumi kilátója. Innen valóban szép panoráma tárul elénk. A Csete György Kossuth-díjas építész tervezte kilátóhoz vezető sétány elhalad a "kisamerikának" nevezett egykori barlanglakások mellett és a három szinten sorakozó pincékhez visz le. A legismertebb a kőkatonás pince, ahol az első világháború idején faragott hat kőkatona őrzi a hordókat. A helyi Subalyuk Múzeum Közép-Európa egyik legkorábbi neandervölgyi ősember leleteinek első számú másolatait őrzi. Túra során érdemes felkeresni a barlangot is, melyet az 1930-as évek elején Dancza János tárt fel. A Cserépfalvi Imre emlékszoba József Attila verseinek egykori kiadójának állít emléket, aki innen származott. A csendes utcákon sétálva két galériába is betérhet a kiránduló. A negyven védett parasztház közül a Gazdaház látogatható és egyben helyi események egyik kedvelt helyszíne, ahol kemencében is sütnek a vendégek kedvéért. A legnépszerűbb mégis a "Nyitott pincék, tele poharak, üres hordók" elnevezésű, népi humorral fűszerezett program. A természetet szeretők a 2 km hosszú Ördögtorony tanösvényen sétálva ismerkedhetnek az erdő életével és természetesen a kaptárkövekkel, amiről a tanösvény is a nevét kapta. A Bükk egyik legszebb völgyében, a Hór-völgyében járva nemcsak a már említett Subalyuk az érdekes látnivaló. Az Oszla-rét egykori erdészháza és a kiállítást bemutató tárlatvezető kedves anekdotái és történetei igazi élményt jelentenek. A rét fölött magasodik az Ódor-hegy, melynek figyelmes meghódítói a vár valamikori falának maradványait is felfedezhetik. A kőkori telep, vaskori erőd, középkori magyar vár, huszita rablóvár egykori birtokosai biztosan nem a kilátás miatt építkeztek itt, pedig gyönyörű. Pihenőház, forrás és még kis lakóbarlang is vár a csúcson. A térség bekapcsolódik az országon áthaladó nemzetközi EuroVelo kerékpárhálózatba.

Bükkzsérc
Az Ódor-hegyről Bükkzsérc felé is leereszkedhetünk, amely a Dél-Bükk egyik zsákfaluja. A hegy oldalában feltárt Hajnóczy cseppkőbarlang csak gyakorlott és felkészült érdeklődőknek ajánlott. A település copf stílusú, katolikus temploma 1776-ban, míg református temploma, különleges belső fafaragásokkal 1828-ban épült. A vadban gazdag vidék sok vadászt vonz ide, de a helyiek is büszkélkednek vadásztrófea gyűjteményekkel. A Községi Emlékház régi fotómásolatokon keresztül a település hajdani életébe enged bepillantást. Egy néprajzi gyűjtőmunka korábbi eredményeit és a Hajnóczy-barlang feltárási munkáit is bemutatják. A faluszélen itt sem maradnak el a borospincék. A tufapincék faragásai kultúrtörténeti érdekességek, különleges értékek.

Cserépváralja
A kicsiny hegyi falu első okleveles említése 1292-ből származik. Nagyon szép természeti környezetben fekszik. A közeli Felső-szoros (szurdok) kedvelt kirándulóhely. Környékén sok - a vidékre jellemző - természet és emberkéz formálta ún. kaptárkő található, köztük több méter magas cukorsüveg alakú is, kőfülkékkel. Az egykori cserépvár falaiból nem sok maradt és a köveiből épített Coburg kastély épületei közül is a copf stílusú kápolna (1788) áll már csak. Érdekes látnivaló a Várhegyen a nyolcszög alakú török-kori kút, ami állítólag 60 méter mély. A hegy oldalába vájt gabonásvermek is hasonló korból, a XVI. századból valók. A tufába vájt barlanglakásokban a XX. század utolsó harmadában is laktak még. Ezek közül kettő ma tájház. Modern katolikus templomának a "testvére" a zempléni hegyek között megbújó Hollóházán található.

Tard
A három matyó település egyike. Neve az 1930-as évektől vált ismertté, amikor Szabó Zoltán "A tardi helyzet" című megrendítő erejű tényfeltáró szociográfiáját megírta. Leginkább itt maradt meg a hímzések eredeti kék-piros fonalhasználata. A település hagyományőrző csoportja a gazdag tardi néphagyomány feldolgozását tűzte ki célul. Műsorukban szerepel fonójáték, lakodalmas, pálcafűzés (vőfélybot készítés) is. A két tájháza közül egyik kétszáz éves üstökös tetejű, amely a matyóság jellegzetes építménye volt, de már csak itt lelhető fel.

Bükkábrány
Barokk, római katolikus temploma 1750-ben épült. A település közeli térségét átformálta a néhány éve beindított lignitbánya.

Tibolddaróc
A honfoglalás után Örösúr nemzetségének a birtoka, nevét is a nemzetségből származó Tibold után kapta, kinek utódai XVII. századig, a család kihalásáig birtokolták a falut. A szláv eredetű daróc szó, olyan vadászt jelent, akinek a vadbőrnyúzás, szíjhasítás és a kürtnek való vadtulok-szarv levétele volt a feladata. A XX. század első harmadában a lakosok 60%-a barlanglakásban élt. Számos építészeti emlékei közül említést érdemel a Bottlik család egykori kastélya (1830) és neobizánci stílusú mauzóleuma. A Majtényi -ill. Gencsy kúria XVIII.századi. A szép fekvésű falu mondhatni a szélsőségek települése, hiszen amíg nyolc emeletnyi magasságban a hegybe vájt barlanglakásokban éltek egykor a legszegényebbek, addig öt kastély, kúria is épült. Az előbbieket kezdik felújítani és az idegenforgalom szolgálatába állítani - borospinceként, tájházként - míg az utóbbiak magánkézben vannak és nem látogathatóak. Itt van legnagyobb területen (312 ha) beültetve szőlővel a domb -és hegyoldal. Úgy ismerik, mint egyike a legjobb minőségű pezsgő alapanyagot termesztő vidékeknek. Tidolddaróc már a XIX. században is a Törley Pezsgőgyár egyik fontos beszállítója volt. Azóta is a meghatározó jövedelemforrást jelent a helybelieknek a szőlőtermesztés. A térségi borút egyesület tagja és egyben központja is. Az éves rendezvények legjelentősebbjei a szőlő és bor köré szerveződnek. A pincékkel népes hegyoldal látványát uralja Szent Donát - a szőlőtermesztők védőszentje - három méter magas, ragyogóan fehér szobra. A rokokó Nepomuki Szt. János szobor XVIII. sz.ázadból való, míg a barokk római katolikus templom 1826-ban épült. A falu határában erdei gyümölcsös, élőfa-gyűjtemény és akác klónarchívum tekinthető meg előzetes bejelentkezés után. A látnivalókat lóháton is felkereshetjük, vagy kerékpáron az EuroVelo útvonalában is feltüntetett úton.

Kács
Csodálatos természeti környezetben bújik meg a Bükk egyik zsáktelepüléseként Kács. Csekélyke várromja, egykori márványbányája, a vízimalom, tufába vájt óriási kőhodály, vagy a Felső szoros megkapó szépsége felfedezésre érdemes látnivalók. Az egykori Bencés apátság területén a valamikor nagyon kedvelt fürdő, melyet 14 meleg és langyos (14-24 °C) forrás táplált, évek óta zárva van. XVIII. századi templomának barokk főoltára gazdagon faragott. A hazánkban őshonosként csak itt élő magyar tölgyet is találunk itt. Említésre méltó rendezvény az országos vadétel főző verseny.

Sály-Lator
Szintén zsáktelepülés. A hozzátartozó Latorvár-tetőn három vár - őskori sáncvár, Örsúr X. századi sáncvára és a Lator-vár - is állt. Ma az utóbbi, valószínűleg a XII-XIII. században épült kisméretű kőerődítmény néhány falcsonkja látható, melynek közelében honfoglaláskori emlékművet emeltek.. A XVI. századtól az Eötvös családnak voltak a községben birtokai. A jelenleg is álló kastélyukat a XVIII. században építették. Ebben a kastélyban született 1786-ban Eötvös József apja, Ignác. Eötvös József itt töltötte az 1837-38-as évek nagy részét, itt kezdte írni A karthausi című regényét. A Vízfő-forrásból ered a bővizű Lator-patak, amely télen sem fagy be, és a maradványfajnak tekinthető feketecsigák lakhelye. Vize a világháború előtt Latorúton és Sályban 8 vízimalmot hajtott. A hagyomány szerint aranyat is mostak belőle. Vízfő utáni völgyben egy kilométerre sorompóval elzárt területen szarvastenyészet van. Gárdonyi Géza hétéves korától három évig a faluban élt, és itt járt elemi iskolába. Édesapja, Ziegler Sándor a Gorove uradalom gépésze volt. Az Eötvös-Gorove-kastély parkjában, a XIX. században épült klasszicista sírkamra áll, melynek tetején kis méretű obeliszk emelkedik. A település római katolikus műemlék temploma késő barokk stílusban épült, 1790 körül emelték a hívek.

Vatta
Az első felelős magyar kormány belügyminisztere, az 1848-49. évi szabadságharc kormánybiztosa, majd miniszterelnöke, a politikus és író Szemere Bertalan itt született 1812-ben. Budán halt meg, de később Miskolcra szállították hamvait és az avasi temetőben helyezték örök nyugalomra. Szülőfalujában szobor őrzi emlékét és az egykori kastély épületében működő általános iskola viseli a nevét.

Borsodgeszt
Innen tovább már nem vezet műút. Első írásos említése 1292-ből származik. Honfoglaláskor a honfoglaló törzsek birtoka, az itt lakó Geszti család után viseli nevét. Református temploma 1907-ben épült. A falura jellemző boltíves hidak végig futnak a főutca két oldalán. A környék szépsége és nyugalma vonzó lehet a kirándulóknak.
Körtúra folytatása a 3-as számú főúttól délre, a Borsodi Mezőségen!
Árpád-kori alapítású település, neve 1221-ben a Váradi Regestrumban is előfordul. A XIV. században a diósgyőri váruradalomhoz tartozott. A XVII. század végétől a Mikszáth Különös házasságából is ismert Dőryek a falu legnagyobb birtokosai. A falu Bükkalja és a Tisza közti ártéren, sík területen fekszik. Az 1989-ben tájvédelmi körzetté nyilvánított Gelej-Mezőcsát-Tiszadorogma-Mezőnagymihály községek által közrezárt terület egyik különleges értéke az egerlövői mocsárrét. A település református templomának bejárata és ablaka románkori (XII. sz.) eredetű.

Borsodivánka
A Tisza-tó vonzáskörzetéhez tartozó település határában sáncokkal körülvett földvár nyomai láthatók, melyek bizonyságot tesznek arról, hogy a község már a honfoglalás előtt is jelentős telephely volt. A napjainkban szociális otthonként működő volt Prónay kastély egykor pompás angolkertjében és ősparkjában található az ország második legnagyobb mocsári ciprusa.

Négyes
Tisza közeli település.

Tiszavalk
Neve személynévből ered, eredetileg Vajk volt. Térségében védett réteket, legelőket, ártereket találni. A legfőbb vonzerőt a Tisza folyó - és tó közelsége jelenti, remek horgászhelyekkel és csodálatos madárrezervátummal. A település lakóinak ősi mestersége a magas színvonalon művelt gyékénykötés, melynek ünnepét júniusban tartják.

Tiszabábolna
A Tisza-parti falu szabad strandja és horgászhelyei nagy népszerűségnek örvendenek. Csónak és sétahajó kikötő is található a parton. Térségében kapitális 50-60 kilogrammos harcsák is horogra akadtak már. Hagyományosan visszatérő rendezvény júliusban a Pákász Nap. Tájrehabilitáció révén a hajdani vizes élőhely növény -és állatvilága újra éledt. A település temploma 1982-ben épült. A parasztházak közül sokat hétvégi nyaralóházként vettek birtokba. Szentistván felé 1,5 km-re álló magányos tanya Fehérló néven még az 1950-es években is működő csárda volt titkos földalatti alagúttal, melyen a betyárok szöktek az őket kereső pandúrok elől.

Tiszadorogma
Határában nagyobb őskori település nyomait találták meg. A révet, ami mellett a település kialakult, Anonymus Gesta Hungaroruma is említ. A népi kismesterségek közül a legtöbben még ma is a vesszőfonást művelik. Nemcsak a mesterségnek, de az ünnepének is van hagyománya. A folyó szomszédos partján, Etyek községgel évek óta közösen szerveznek rendezvényt. Ilyenkor ingyen szállítják az utasok a programok két helyszínére.

Szentistván
A három matyó település egyike. Régóta lakott vidék, melynek határában több ezer éves leleteket is találtak. Ernye bán fia, István nádor 1315 tájt Szent István tiszteletére építtetett itt templomot. A községet is erről nevezték el. A mai templom falát a mezőkövesdi Takács István festőművész freskói díszítik. Bár a település nem zarándok hely, a környékbeliek számára mégis nagy hagyománnyal bír a szentistváni búcsú. A sajátos, pasztell színekkel hímzett, virágmotívumokkal díszített újabb stílusú matyó népviseletet ilyenkor felveszik az asszonyok. Határában a Bükki Nemzeti Park részeként tájvédelmi körzet van, melyet "Kis-Hortobágy"-nak is neveznek. Legnagyobb testű madarunk a túzok is fészkel itt. Tájháza 1890-ből származik. Az EuroVelo nemzetközi kerékpárhálózat útvonala áthalad a településen.

Mezőkeresztes
Az ősi, jelentős település sok történelmi vihart élt meg. 1596-ban a határában zajlott az egyesített keresztény seregek és a török haderő között három napon át a "borsodi Mohács"-ként emlegetett csata. A Kossuth kultusz a szabadságharc után nagy volt a településen. Másodikként az országban itt emeltek a politikusnak köztéri szobrot. Mezőkeresztes büszkesége az 1856-ban alapított énekkara, mely nagy sikerrel szerepel nem csak térségi, hanem külföldi rendezvényeken is. Érdemes felkeresni a késő barokk (1796) katolikus és a református templomokat. Ez utóbbi egyik szentélye gótikus, a XV. századból való. Sajnos az 1728-ban készült festett famennyezetének csak darabjai maradtak meg. A köztéri alkotásokon és világháborús emlékműveken túl további látnivaló a Hoffmann -kastély ("kúria"), ahol Munkácsy Mihály is járt. A művész keresztesi látogatása idején itt és Tardon találta meg az "ősmagyar typusokat" a készülő Honfoglalás (1895) című munkájához, mely ma is a Parlament ékessége.

Mezőnagymihály
A Borsodi-mezőség települése. A kitartó túrázók túzok és egyéb védett madarak fészkelő helyét is megfigyelhetik. Körülbelül 7 km-re földúton közelíthető meg az évtizedekig elhagyott település Nagyecsért, melynek újra van lakója.

Mezőnyárád
A község határában az Árpád-kori templomrom szabadon látogatható. A jellegzetes egytornyú, asszimetrikus templomot a Majtényi család építtette, akárcsak a kastélyt. A gondozott parkban álló templomot szépen felújították.

Csincse
A község területe a Hernád-Sajó-Tisza összefolyás népmozgalmi kaputerületének része, a népvándorlás kora óta lakott. A községhez tartozó területen került elő a szkíta aranyszarvasként ismert fontos lelet. Emőd határába eső vége a Nagyhalom, melyen népvándorlás kori földvár nyomai találhatók.

                                                                                                                 << vissza

Eddigi látogatónk: 91764